Hőségben dolgozol? Elmondjuk mire figyelj

Harmadfokú hőségriadó esetén egyáltalán nem mindegy, hol, hogyan és mennyit dolgozunk, pláne szabadtéren. Alább összefoglaljuk, mire ajánlott figyelni, illetve mit javasolt betartani a kánikulában.

A tartós melegben, a hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos az alábbi fokozatokat adja ki:
I. fok: Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha 1 napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a +25°C-ot.
II. fok: Riasztás, ha az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább 3 egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a +25°C-ot.
III. fok: Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább 3 egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a +27°C-ot.

Szabadtéri veszélyek

A hőségriadó elrendelése után fokozott figyelmet kell fordítani a hőmunka okozta egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén, ahol a dolgozó ki van téve a napszúrás, napégés veszélyének.

A munkáltatónak a szabadtéri munkahelyen történő munkavégzés során eleve kötelessége biztosítani azt, hogy védve legyen a munkavállaló az időjárás káros tényezőitől, például az erős UV sugárzástól. Tehát akár az is előfordulhat, hogy kánikula esetén senkit nem köteleznek a déli órákban közvetlen napfénynek kitett munkavégzésre, azonban erről nincs konkrét jogszabály, tehát a döntés munkáltató jóindulatától függ.

Árnyékolás, pihenőidő, új munkarend

Figyelni kell a munkavállalók cseréjére is, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka. Ahol lehetséges, a szabadtéri munkaterületet árnyékolni kell.

Megfelelő létszám esetén okosabb munkaszervezéssel biztosítható, hogy a munkavégzés közben gyakoribb legyen a pihenőidő. A pihenőidőt természetesen hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő körülmények között töltse el a dolgozó.

A munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók a hőségriasztás időszakában különösen nagy megterhelésnek lehetnek kitéve, amennyiben egymást követő napokon kell dolgozniuk és az éjszakai meleg miatt nincs lehetőség a szervezetük regenerálódására. Bár konkrét jogszabályi előírás nincs a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók esetében – hőségriasztás idején – a munkaszervezési intézkedésekre, de a munkavédelmi hatóság tapasztalatai és a korábbi években előfordult munkavállalói panaszok miatt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával javasolt a hőségriasztás idejére a munka-pihenési rend átütemezése, gyakoribb és hosszabb pihenőidők beiktatása.

Óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalók számára, ha a hőmérséklet meghaladja a 24 °C -ot. Erre a pihenőidőre azonban nem érvényesek a Munka törvénykönyvében leírt szabályok, mert a kettő nem azonos. Egyszóval segíteni kell a munkavállalót abban, hogy könnyebben alkalmazkodjon a hőséghez például rövidebb munkaperiódusokkal, hosszabb munkaközi szünetekkel.

Figyeljünk egymásra!

Bármilyen egyértelműnek is tűnik, fel kell készíteni a dolgozót arra, hogy felismerje és kezelni tudja a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Fel kell hívni a munkavállaló figyelmét a segítségnyújtásra, ha panaszt hallanak, rosszullét vagy sérülés történik, a munkát azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást.

Szintén triviális ajánlás, hogy legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni. Továbbá javasolt a munkavállalók közül kijelölni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását (pl. megfelelő folyadékpótlás, hűvösebb, árnyékos területen történő rendszeres pihenés), valamint az esetleges panaszok jelentkezését, az elsősegélynyújtás vagy az orvosi ellátás szükségességét.

A védőeszközök, a megfelelő munkaruházat és lábbeli biztosításával is könnyíthető a hőség elviselése. A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozó igényeire, egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni az egyéni védőeszközök juttatásakor. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést is.