Mikor beszélhetünk munkabalesetről?

A munkahelyi baleset nem kimondottan kellemes fogalom, nem mindegy tehát, hogy mennyit áldozunk munka-, és munkásvédelemre, illetve milyen munkavédelmi ruházattal látjuk el a kollégákat vagy magunkat. Összetett feladat a munkahelyi baleset megállapítása és utólagos kivizsgálása. Nem csupán arról lehet szó, hogy valaki a rossz cipőjében megcsúszik a munkaterületén vagy a présgép alatt felejti a kezét.

Kevesen tudják, de a társadalombiztosítási jogszabályok szerint üzemi balesetnek minősül az a balesetet is, amelyet a munkavállaló a lakása és a munkahelye közötti közlekedés során szenved el. Természetesen nem mindegy, hogy a közlekedés hogyan történik, mert ha a munkavállaló saját maga oldja meg közlekedését, de azt nem a legrövidebb úton teszi, útközben különböző kitérőket tesz, az eközben elszenvedett úti-baleset már nem minősül üzemi balesetnek. A jelenlegi viszonyok között gyakran a munkavállalót lakóhelye és munkahelye között a munkáltató által biztosított közlekedési eszközzel szállítják. Amennyiben ezen időszakban következik be a baleset, azt a jogszabály munkabalesetnek tekinti, hiszen a közeledésről nem a munkavállaló gondoskodik.

A jogszabály

A munkabaleset konkrét fogalmát az Mvt. 87. §-ának 3. pontja így határozza meg: „Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás- egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.”

Itt kell megemlíteni, hogy munkabalesetnek minősül az is, ha a munkavállaló a balesetet a munkáltató által megszervezett, munkaidőn túli olyan esemény során szenvedi el, mint például sportesemény, vállalati nap, vagy a munkáltató által szervezett társadalmi munka.

Nem mindegy hogyan

Gyakran esünk abba a hibába, hogy a munkahelyen elszenvedett minden balesetet munkabalesetnek gondolunk. A jogszabály azonban nem véletlenül hangsúlyozza, hogy a munkabaleset csak a munkavégzéssel lehet összefüggésben. Fontos azt is néznünk, hogy munkaidőn belül, vagy azon kívül történik a munkabaleset. Ha a munkaidő kezdete előtt, vagy a munkaidő vége után következik be a munkabaleset, lényeges körülménynek számít, hogy ez a munkavégzéssel összefüggésben áll-e. Amennyiben ugyanis a dolgozó a munkaidőn túl, de a munkáltatója utasítására jár el, úgy nyilvánvalóan a munkaviszonyával összefüggésben következik be a munkabaleset. Ha viszont nem a munkáltató utasítására (akár a munkaidőben, akár azon kívül) és nem a munkaviszonnyal összefüggésben következik be a baleset, azt nem lehet munkabalesetnek minősíteni!

A munkaügyi hatóság nagy eséllyel nem állapít meg munkabalesetet akkor, amikor a munkáltató székhelyén a munkaidő kezdetét megelőzően a munkavállaló nem a munkaviszonyával összefüggésben, nem a főnöke utasítására, hanem saját elhatározásából ténykedik és eközben sérül meg, függetlenül attól a ténytől, hogy mindez a munkahelyen történt.

Fontos figyelni arra, hogy ha bekövetkezik a baleset, a munkáltató köteles haladéktalanul intézkedni a baleseti jegyzőkönyv felvételéről. Mielőtt erre rátér, érdemes áttekintenie a munkavédelem rendszerét, hiszen ennek része a baleseti történés rendezése.

forrás: jogpontok.hu